Edouard Manet
Édouard Manet (1832-1883) francia festő, a modernista mozgalom egyik úttörője. Jómódú családban született Párizsban, Franciaországban 23. január 1832-án. Apja, Auguste Manet magas rangú köztisztviselő volt, anyja, Eugenie-Desiree Fournier pedig egy diplomata lánya volt. Manet három fiú közül a legidősebb volt, kulturált és intellektuális környezetben nőtt fel.
Manet művészet iránti érdeklődése gyermekkorában kezdődött, és gyakran elkísérte édesanyját a Louvre Múzeumba. 18 évesen kapott formális művészeti képzést, és 1856-ban Thomas Couture, a történelmi és műfaji jelenetek neves festőjének műtermébe lépett. Manet azonban nem érezte jól magát Couture konzervatív stúdiójában, és csak hat hónap után távozott.
1863-ban Manet feleségül vette Suzanne Leenhoffot, egy holland nőt, aki a zongoratanára volt. Házasságuk előtt volt egy fiuk, Leon, aki 1852-ben született. Manet családja jelentős hatással volt életére és munkásságára, gyakran festett portrékat feleségéről és fiáról.
Manet korai műveire a régi mesterek, különösen Diego Velazquez, Frans Hals és Francisco Goya hatással voltak. Legjelentősebb hatása azonban Gustave Courbet realista festő volt, akivel Manet az 1860-as évek elején találkozott. Courbet hatása megnyilvánul Manet fénnyel való kezelésében és a kortárs témák iránti előnyben részesítésében.
Manet műterme Párizs szívében volt, és gyakran festett jeleneteket a mindennapi életből, például kávézókból, bárokból és parkokból. A modern élet lényegének megragadása érdekelte, festményei gyakran a párizsiak városi életmódját ábrázolták.
Manet technikáját széles ecsetvonások, leegyszerűsített formák és élénk színek alkalmazása jellemezte. Gyakran használt korlátozott palettát, ami egységet és harmóniát adott festményeinek. Technikája jelentősen eltért az akadémiai hagyománytól, amely a precíz vonalakat, a sima felületeket és a valósághű részleteket hangsúlyozta.
Manet lábnyoma a művészeti világban jelentős volt. Élete során ellentmondásos személyiség volt, festményei gyakran felháborodást váltottak ki az intézményben. Munkássága azonban befolyással volt a modern művészet fejlődésére, és előkészítette az utat a későbbi művészek, például az impresszionisták számára.
Íme Manet öt legfontosabb festménye:
-
Olympia (1863) – Ez a festmény 1865-ös első kiállításakor botrányt kavart. Fekvő meztelen nőt ábrázol, aki merészen bámulja a nézőt. Olympia eltér a női akt hagyományos ábrázolásától, amely idealizált és gyakran mitologikus volt.
-
Ebéd a füvön (1863) – Ezen a festményen két teljesen felöltözött férfi és egy meztelen nő látható, akik egy parkban piknikeznek. A felöltözött és a ruhátlan alakok egymás mellé helyezése felháborodást váltott ki a kritikusokban, akik szerint a festmény illetlen.
-
Egy bár a Folies-Bergerében (1882) – Ez a festmény egy párizsi éjszakai klub pultoslányt ábrázol. A festmény összetett kompozíciójáról nevezetes, amely egy tükröt tartalmaz, amely tükrözi a pultoslányt és a bár pártfogóit.
-
The Fifer (1866) – Ez a festmény egy fiatal fiút ábrázol, aki fifet játszik. A festmény színhasználatáról és merész ecsetkezeléséről nevezetes.
-
Maximilian császár kivégzése (1869) – Ez a festmény I. Maximilianus, Mexikó egykori császárának kivégzését ábrázolja, akit 1867-ben lőtt ki. A festmény kommentárja