Északi reneszánsz

Az északi reneszánsz az a művészeti stílus és kifejezés, amelyet az olasz reneszánsz nyomán az európai festészet időszakának adtak. Észak-Európában a reneszánsz stílus később érkezett, mint Olaszországba, de sokkal mélyebb és tartósabb változás volt, mint az évszázados olasz reneszánsz. Az északi reneszánsz nagy művészi teljesítmény korszaka volt, és nagyban befolyásolta az európai művészet későbbi alakulását. Az északi festők új technikákat találtak ki, amelyek megváltoztatták a festészet arcát. Olajfestéket használtak, amely a pigment és a szárító olajok ragyogó keveréke volt, amelyek mesterséges lakkokként működtek, és a művészeknek nagyobb szabadságot adtak munkájukban, és mélyebb színeket hoztak létre, mint bármi, amit eddig láttunk. Az olajfesték már az ókortól ismert volt, de valójában csak az észak-reneszánsz festők használták. Az északi festők tökéletesítették a lineáris perspektívát is, ami egy új és fontos készség volt, amely lehetővé tette a művészek számára, hogy kétdimenziós felület segítségével háromdimenziós illúziókat alkossanak. Ez egy új és forradalmi festési módszer volt, amelyet még soha nem használtak. Az északi festők úttörő szerepet játszottak a fény művészetben történő alkalmazásában is. Az északi reneszánsz festőket lenyűgözte a fény, annak ereje, szépsége és kiszámíthatatlansága. Megvizsgálták a munkájukhoz való hozzáadás módjait: átlátszó olajfesték-rétegeket használtak egymásra, hogy meg tudják ragadni a fény minden rétegre gyakorolt különféle hatásait. Az északi reneszánsz festőknek más szándéka volt, mint az olasz reneszánsz festőknek. Kevésbé foglalkoztak a filozófiai és tudományos fejlődéssel, ehelyett arra összpontosítottak, hogy festményeiken mindhárom dimenziót reálisan ábrázolják. Az északi művészek azt akarták, hogy az emberek úgy érezzék, képesek elérni és megérinteni a világot festményeiken. Ennek egyik módja a lineáris perspektíva használata volt, amelyet a művészettörténetben még soha nem használtak. Az északi festők úttörő szerepet játszottak festményeik fényhasználatában is, amely munkájukat a reneszánsz idején vagy azt követően más művészektől különböztette meg. Ennek oka az volt, hogy meg akarták ragadni a fényt, amint az valóban megjelent a természetben. Néhány híres északi reneszánsz művész Albrecht Dürer, Pieter Brueghel idősebb, Peter Paul Rubens és Rembrandt Van Rijn volt. Ezek a művészek sok mindent elértek életükben, például olyan remekműveket festettek, amelyeket ma is dicsérnek reális részletességük és fényhasználatuk miatt.